Néhány infó a dohányzásról, nem csak gyerekeknek
Terhesség alatti dohányzás:
“A szakemberek szerint a dohányzás meddőséghez, a szexuális teljesítőképesség romlásához is vezethet. A kismamák már a megszületendő gyermekért is felelősek. A dohányzás leggyakoribb, terhesség alatti szövődménye a magzat elhalálozásához vezethet. A terhesség alatt maradandó károsodást szenvedhet a magzat. Az újszülöttek között kimutatható a cigarettázás következményeként a nyúlajak, farkastorok és az oly gyakori szívhiba. A dohányzó nőnek gyakrabban születik kis súlyú gyermeke, és a hirtelen csecsemőhalál is nagyobb számban fordul elő.”
Passzív dohányzás:
“Tovább károsodnak a gyermekek olyan családban, ahol a szülők rendszeresen cigarettáznak, hisz a passzív dohányzás kimutatható veszélyt jelent mindenkire, aki “füstölgő” ember mellett él. A passzív dohányzás nemcsak a megszületett, hanem a még meg nem született gyermekre is kártékony: az otthoni levegő rendszeres és intenzív szennyezése az anya szervezetén keresztül fejti ki ártalmas hatását a magzatra.
Ha a nemdohányzók fejfájásra, köhögésre, nehéz légzésrem, szédülésre panaszkodnak – együtt szenvedik el a dohányzó ember szervezetét érő károsodást, miközben rá sem gyújtanak.”
A dohányzás egyéb veszélyei:
“A dohányzás maradandó egészségkárosodáshoz vezethet: a tüdőrák, a szívinfarktus, a szélütés, az ödéma és a krónikus betegségek kialakulása egyértelműen visszavezethetőek a dohányzás káros és kóros szokására.
A nikotin fokozza a vérrög kialakulásának veszélyét, mely vérellátási zavart okozhat akár az agyban, a szívizomban. Szintén ennek hatására emelkedik meg a vérnyomás, mely jelentősen növeli a szív munkáját. Ha a koszorúér-hálózat nem teljesen ép, akkor ez különösen komoly következményekkel járhat.”
Néhány statisztikai adat:
“A dohányzás évente 3,5 millió ember halálához járul hozzá!
A rendszeres dohányzás 25%-kal rontja a fizikai teljesítőképességet!
A dohányos embernél 10-15 évvel előbb jelentkeznek a légúti megbetegedések első jelei!
A világ férfilakosságának 47, a női tagjainak 12 százaléka van kitéve e káros szenvedély okozta betegség következményeinek!”
“Ki nem mutatott számadat, de elgondolkodtató kérdés: közülük vajon hányan édesanyák, illetve édesapák?”
“Ne gyújts rá!
– szól a tiltás mindazokhoz, akik a családjukért felelősen gondolkodnak”
” Valamiben meg kell halni”-vetik oda a fölényes dohányosok, akik igazából nem tudnak magyarázatot adni, miért is mérgezik magukat és a környezetükben élő embereket. A stresszhelyzet levezetését, a szorongások, félelmek feloldásának lehetőségét látják benne.
Érkemes mérlegre tenni az előbb felsorolt magyarázatokat és a dohányzással járó következményeket.”
November 19., a nemdohányzók napja!
Forrás: Népszabadság, 2000. november 16. (Németh Ibolya)
“Minden hatodik percben valaki a dohányzás következtében elpusztul!”
Forrás: Szíves szakácskönyv, 17-22. oldal- Kockázati tényezők fejezet
Egészségügy-szenvedélybetegség
Egészségügy – Fiatal korban könnyebben alakul ki kóros függőség
Budapest, 2006. október 31., kedd (MTI) – Minél fiatalabb életkorban kezd dohányozni valaki, annál súlyosabb lesz szenvedélybetegsége – írta a The New York Times egészségügyi mellékletében az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) támogatásával készült vizsgálat eredményeit összegezve.
Ha a fejlődés korai szakaszában lévő agyat támadja meg a nikotin, olyan változást hoz létre az agy szöveteiben, a neuronok közötti szerkezetben, hogy ennek következtében az adott személy sokkal érzékenyebbé válik a függőséggel szemben – hangsúlyozzák amerikai neurológiai kutatók.
A pittsburghi egyetem kutatócsoportja spektroszkópos mágneses rezonanciás vizsgálattal (MRSI) elemezte, miként hat akutan az idegsejtek sejthártyáira, az agy funkcionális központjaira a nikotin. Megfigyeléseik szerint olyan molekuláris és anyagcsere-változásokat hozott létre az agyban a nikotin, ami az idegsejtek, a neuronok sejthártyájának pusztulásához vezetett. E módosulások különösen a férfiaknál voltak jellemzőek – állapították meg, s eredményeikről egy atlantai neurológiai rendezvényen számoltak be.
Az említett vizsgálati eredmények megerősítik azokat a korábbi epidemiológiai ismereteket, amelyek szerint a dohányzást már serdülőkorban elkezdők közül jóval többen maradnak egész életükben dohányosok, mint azok körében, akik az élet későbbi szakaszában szoktak rá a cigarettára.
(MTI-Panoráma) khj
MTI 2006. október 31., kedd 16:34
